Nagy szükség van a lélek általi színesedésre

Romák között szolgáló lelkészek és gyülekezeti munkatársak, pedagógusok és a misszió iránt érdeklődő reformátusok számára szervezett továbbképzést az Országos Református Cigánymisszió 2019. március 17. és 20. között a berekfürdői megbékélés házában.

A tavalyihoz képest kétszer annyi jelentkező, jó gyakorlatok megosztása, műhelymunkák, bizonyságtételek, új ismeretek – röviden ezek jellemezték a Cigánymisszió 2019-es lelkésztovábbképzését, mely egyúttal találkozási csomópontnak is bizonyult a Kárpát-medence egészéről érkező, református intézmények munkatársai számára.

A közös munkát megkönnyítendő a képzés első estéje az ismerkedésről, egymás szolgálatába és életébe való mélyebb betekintésről szólt, hiszen jöttek résztvevők Baranyából, hazánk Dunától keletre fekvő megyéiből, Budapestről, valamint az erdélyi Sepsiszentgyörgyről és Csíkkozmásról is.

Aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy

A Cigánymisszió munkatársai az elmúlt évek során nem csak a sajtóból, de a terepen szolgáló lelkészektől is folyamatosan hallották a dizájnerdrogok térnyerésének emberéletek tucatjait tönkre tevő hatásait, ezért úgy döntöttünk, hogy a témának szenteljük a hétfői nap első felét. Februárban egy rövid kérdőíves kutatásban felmértük, hogy mi jelenti a legnagyobb kihívást a lelkészek számára, és hogy mire lenne szükségük leginkább – az eredményeket a RefoRom és a JRSZ közös konferenciája után itt is prezentáltuk.

A szerhasználat nem ok nélkül történik, de egyenlő a sötétséggel: „A sötétség félelem és menekülés, a fény azonban az Istennel való kapcsolat” – hallhatuk azok szájából, akik évekkel ezelőtt a sötétséget választották a világosság helyett. A ráckeresztúri drogmisszióban a Jézus Krisztus által elhozott örömhír segítségével megszabaduló fiatalok elmesélték személyes pokoljárásukat és megtérésüket, felvillantva a drog jelentette szörnyűséget és a terápia áldásos hatásait.

A fiúk mellett Erdős Eszter lelkipásztor-intézményvezető, valamint Burai Csaba és Buzás István terápiás munktársak meséltek az otthon életéről és működéséről, amely nappali ellátást, közösségi ellátást, alacsonyküszöbű ellátást, elő- és utógondozást, elterelést és támogatott lakhatást biztosít a gyógyulni kívánóknak. „Nem a klienseknek kell megtérni, hanem nekünk, minden nap” fogalmazta meg Eszter küldetésük lényegét.

Az intézmény munkatársai a szeretet, a tisztelet és az elfogadás fontosságát hangsúlyozzák szabadulni kívánók felé, talán ezért is vélekedett úgy az egyik fiatal, hogy „Ráckeresztúrtól nincs jobb hely Magyarországon.” A drogmisszió tervei között egyébként dunaújvárosi felnőttképzési központ, valamint egy felnőtt-gyerek járóbeteg-ellátás budapesti létrehozása szerepel, de „terápiás” kollégiumokat is szeretnének alapítani a Tinirehabról kijövőknek. Sőt, nagyobb hangsúlyt fektetnének az online tanácsadásra, internetes jelenlétre, hiszen egy Borsodban vagy Szabolcsban mélyszegénységben élő droghasználó, vagy családja számára lehetetlen vállalkozás még csak az elutazás is Ráckeresztúrra.

Noha a dizájnerdrog-használat az utóbbi években ütötte fel a fejét, az alkoholizmus évtizedek óta szedi áldozatait hazánkban. „Magyarországon a józanságnak nincsen becsülete” – folytatta Eszter, majd a Debreceni Kékkereszt Csoport egyik vezetője tette hozzá, hogy „Nálunk az ivás társadalmilag támogatott.” Pozsonyiné Rácz Irén férjével, Lászlóval együtt családját és egzisztenciáját is elveszítette – a 24. órában kerültek be a Református Iszákosmentő Misszió dömösi otthonába, ahonnan új emberként tértek vissza. Azóta utógondozó csoportot szerveznek a cívisvárosban, Berekfürdőn pedig részegséget szimuláló eszközeiket is ki lehetett próbálni.

Mindenki jó valamiben

A tavaly októberi teológus-tanulmányút során testközelből is megismerhettük a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola által ismertté tett Komplex Instrukciós Programot, melyet a továbbképzésen Tóth Józsefné igazgatóhelyettes mutatott be a résztvevőknek. A jelenlévők a KIP alapjainak elsajátítása után megtudhatták, mit takar az iskola Generációk Közötti Párbeszéd Programja, vagy éppen a Logikai Táblajáték Programja, sőt, egy szimulált hittanórán is részt vehettek, melyen csak úgy tudták megoldani a feladatot, ha mindenki beleteszi a magáét.

A roma és hátrányos helyzetű gyerekek státuszcsökkentésében számokkal is kimutatható eredményeket elérő hejőkeresztúri iskola diákjai országos versenyeken érnek el kiváló helyezéseket, többek között az említett táblajátékokkal – a képzés hétfői napjának záró szakaszában több ilyen kipróbálására is lehetőség nyílt.

Inklúziós értékek a Bibliában

A Magyarországi Református Egyház és a HEKS (Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete) együttműködésében megvalósuló, az egyházunk általános iskoláinak befogadóbbá válását célzó projekt egyik fontos eleme az Inklúziós Index használata (melyről bővebben itt írtunk), és az abban található inkluzív értékek mentén történő működés.

Ennek egy lassan kilenc éve tartó remek példáját mutatta be Pintérné Lázok Orsolya, a PRK Nagyharsányi Általános iskolájának igazgatónője, majd Dani Eszter missziói irodavezető járta körül, hogy hogyan is lehet értelmezni az indexben foglaltakat cigánymissziós stratégiánk tükrében.

Ezt követően műhelymunkára hívtuk a résztvevőket: arra voltunk kíváncsiak, hogy a megemlített tíz értékhez, tíz csoportba tömörülve milyen bibliai igék és történetek jutnak az eszükbe – megerősítve, hogy a Szentírást ebből a szempontból akár az inklúzió nagykönyvének is nevezhetjük. A csoportokból egy-egy személy a közös, és szemmel láthatóan intenzív gondolkodás végén prezentálta is a felírt ötleteket – ezeket később egy külön cikkben fogjuk összegyűjteni.

Neked itt nincsen hely

Kedden délután Porcsné Berecz Anita bódvaszilasi tanodavezető, Óváry Éva, a PRK Drávafoki Általános Iskolájának vezető helyettese, Márton Richárd, a budapesti Te+Én Református Közösség munkatársa, Lovász Márton, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium kelkésze, valamint Muza Blanka WISZ-alumni és hosszúpályi beosztott lelkipásztor kerekasztal-beszélgetésben mesélt saját tapasztalatairól és kihívásairól az inklúzió kapcsán.

„Magyarországon nagyon nagy szükség van a lélek általi színesedésre” – mondta Blanka, aki gyülekezeti szolgálata mellett a helyi roma nemzetiségi óvodában oktatja hittanra a gyerekeket. Lovász Márton ezt erősítette meg két példával, gyülekezeti tapasztalataiból merítve: „Feltűnt, hogy az egyik gyülekezeti tagunk nem jár úrvacsorázni. Kiderült, hogy nem akart kehelyből inni a cigányok után” – emlékezett vissza. „Az egyik karácsonyi kézműveskedés során pedig észrevettem, hogy egy roma család hamar sarkon fordult. Utánuk mentem, és elmondták, mi történt: egy nem roma asszony azzal tolta odébb az egyik cigány kisfiút, hogy ’menj innen, neked itt nincsen hely’. Nem a karácsonyi történet jut-e erről eszünkbe?” – tette fel a kérdést a lelkész.

A színpadot Szűcs Boglárka ökogyülekezeti referens vette át, aki a teremtésvédelemről, mint inklúziós értékről mesélt, és mutatta be munkáját interaktívan, a résztvevők bevonásával, filmrészlet vetítésével és feladatokkal. „Teremtmények vagyunk és egy teremtett világ bízatott ránk. El kell mélyednünk a természettudományos alapismeretekben, még akkor is, ha humán műveltségű hívők vagyunk” – mondta.

A napot újabb műhelymunka zárta, a délelőtti folytatásaként: a résztvevőknek ezúttal jó példákat kellett összegyűjteniük munkájukból és szolgálatukból az inkluzív értékek megvalósulására.

Ami a jéghegy csúcsa alatt van

Lelkészek és pedagógusok számára sem ismeretlen, hogy a gyerekfoglalkozásokon és iskolai órákon bizony nem nehéz belefutni nehezen kezelhető gyerekekbe, akiket az orvosi szakma egy-egy jól hangzó címkével még fel is ruház. A Pressley Ridge Alapítvány 2003 óta foglalkozik valamiért „problémásnak” bélyegzett gyerekek és fiatalok oktatásával, segítésével és gondozásával, mindeközben kiemelt figyelmet fordítva a családokkal, a nevelőkkel és a pedagógusokkal való együttműködésre, a velük való közös munkára.

Szerdán délelőtt az alapítvány Közép- és Kelet-Európai Regionális Igazgatója, Gruber Andrea, valamint szakmai vezetője, Rózsa Mónika adott betekintést a viselkedési minták mögöttes tartalmával foglalkozó traumatudatos szemléletbe, de a jelenlévőket is ötletelésre hívták abban a tekintetben, hogy mit lehet traumának nevezni, illetve mi lehet gyógyír a traumát átélt gyerekek számára.

A lelkésztovábbképzés végén megnyitottuk a lehetőségek piacát, ahol a résztvevők közelebbről is megismerhették egyházunk azon programjait, ahol be tudnak kapcsolódni a cigányok felé történő szolgálatba. Ilyen például az évi 1500 gyereknek élményt nyújtó Bárka Tábor, a Szeretethíd, a 72 óra kompromisszumok nélkül-akció, de itt volt alkalom kötetlenebb megismerkedésre a Cigánymisszió programjaival, a HEKS-projektekkel, az Együtt Egymásért-projekttel, valamint az Ökogyülekezettel.

Ezúton is szeretnénk megköszöni minden résztvevőnek, hogy idejét nem kímélve eljött Berekfürdőre! A pozitív visszajelzéseket hallva és olvasva örülünk neki, hogy akárcsak az elmúlt években, ismét sikerült több emberrel megismertetni azt a misszió, amelyben szolgálunk, és velük együtt lépéseket tenni a cigányság számára élhetőbb világ, és élhetőbb református egyház felé.

Dezső Attila